A katona

Rövid történet
Figyelmeztetés: -
Befejezve: 
2015.

Egy katona utolsó gondolatai.

Egy hatalmas, füves mezőn került sor a csatára. Abszurd látványt nyújtott a száz meg száz katona, ahogy a pipaccsal teli füves réten felsorakoztak és a napfény megcsillant fegyvereiken. Nem tudom, mikor tudták meg, hogy jövünk, de már az ellenfél már szintén fel volt sorakozva a másik oldalon, mire odaértünk. Hirtelen eszembe jutott, anyám hogy rimánkodott, hogy ne vigyenek el, még csak most lettem tizennyolc.
- Remek! - válaszolt a kiképzőtiszt és egy gúnyos mosolyt villantott anyámra.
Most pedig itt állok, a tömeg elején, ugyanis a százados úr előre állíttatott, mondván, úgyis jó nyurga vagyok, a mögöttem lévők nem fognak annyira félni a közelemben. Persze ettől pont hogy én fogok jobban félni. Hiába mondták Azok, Akik Okosabbak Mint Én, hogy micsoda hősies tett, amit csinálunk, mégsem tolták ide a pofájukat, hogy személyesen is végrehajtsák ezt a 'hősies tettet'. Gondolataimból Kingsley zökkent ki, párszor oldalba bök a könyökével, majd nem túl diszkréten közli, hogy épp most csinált maga alá a félelemtől. Megszorítottam a puskám tusát, nehogy véletlen le találjam ütni a hideg fémdarabbal. Még időm sem volt hozzászokni a súlyához.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Énslam

Áthúzott sorok 9